Mesterházi Sándor

A következőket olvastam és gondoltam a Kemenesaljáról.

1./ A „Vasi Szemle” folyóirat „Celldömölki emlékszám” (továbbiakban Vasi Szemle) egyik megállapítása: „...Kemenesalja földrajzilag pontosan körülhatárolt, külön tájegység...” ¹ 

2./ „Révai Nagy Lexikona” (431. oldal):
„Kemenesalja, az a síkság, mely Vas vmegyében a Kemeneshát csekély emelkedése alatt a Rába folyó jobbpartján elterül s egyike a vmegye legszebb s legmagyarabb vidékeinek. Központja Czelldömölk.”

Megjegyzéseim:

• a Kemenesalját északról határozza meg;
• érdekes a síkság kifejezés, tényleg onnan annak is látszik;
• a Kemenesalja a Rába jobb partján fekszik!

3./ „Magyarország Vármegyéi és Városai”
könyvsorozat Vas-Vármegye kötete (1898. év/53. oldal):

„Kis-Cell a Kemenesaljának, Vasvármegye eme legmagyarabb részének úgyszólván székhelye. A sitkei magaslatról széttekintve, a Dunántúl legszebb panorámájának egyike tárul fel szemeink előtt. Délre a távolban a zalamegyei hegyek tisztán kiemelkedő csúcsaikkal összefolynak keletre a Bakony hegylánczával s az Északon végignyúló Cser fennsikkal körülvesznek egy nagy medenczét, mely hajdan tengerfenék volt és melyből szigetekként emelkedett ki a két tűzhányóhegy: a Ságh és a Somlyó. A Cser  az  egyik, a  Marczal  a  másik  szára

azon háromszögnek, melyet egy Sitkén áthúzódó képzelt vonal, mint alap bezár. Ezen területet, mely az említett nagy medenczének északi részét képezi, ős időktől fogva Kemenesaljának hívják.”

482. oldal „Vulkáni szigetek” címszó alatt:

„A délbakonyi területhez tartozik mindenekelőtt a Nagy-Somlyó méltó párja, a szabályos alakú Ságh-hegy, melynek váralakú nagy bazalt (anamesit) tömege durvaszemű dolerit ereket tartalmaz, míg túfakoszorújának egy része az északi lejtőn még látható; ettől délre a Kis-Somlyó magaslik ki, csinos bazalt kúppal és tökéletes túfakoszorújával; nyugatra pedig Miske és Sitke között ugyanilyen tufának gyönyörü képződménye van, t. i. egy szabályszerűen gyűrűalakú dombsáncz, mely, habár a belsejét kitöltő vizet már mesterségesen lecsapolták, egész szerkezetében hű hasonmása a Róma vidéki és az eifeli híres vulkáni kerek tavaknak. Ide tartoznak még egyéb túfa képződmények, úgymint a Herczeghegy Sitkénél és egy szintén gyűrűalakú, de alacsony túfadomb Magasinál.”

Megjegyzéseim:

• Az utóbbi a Kemenesalját délről határozza meg, nagyjából a Celldömölktől északra eső terület.
• Egyik meghatározás sem említ kemenesaljai Czelldömölköt.
• „…említett nagy medenczének északi részét képezi, ős időktől fogva Kemenesaljának hívják.”
• A Sitkétől Kemenesmagasiig tartó domboldalról szinte mindenhol ilyen gyönyörű a kilátás; a Ság tetejéről pedig körkörösen gyönyörködhet a kiránduló, északi irányban a Kemenes egyre csökkenő magasságú gerince is jól megfigyelhető (észak-kelet felé haladva utoljára Kemenesmihályfánál magasodik a falu fölé), még ott a tűzhányó lenyűgöző krátere, a bányagödör is, amit minden magyar állampolgárnak legalább egyszer látni kellene!
• Az előző leírás szerint – valószínűnek tartom – nem a Rába-völgy a Kemenesalja, valóban síkságnak tűnik már Ostffyasszonyfa – Pápoc környékén a távolban gyengén emelkedő dombvonulat.
• Mindegyik meghatározásban szerepel a „legmagyarabb” terület kifejezés, biztos nem véletlenül.
• A leírások gyönyörűek, sajnos nem közismertek.

Az utóbbi kiadvány előszava előtt található Vas-vármegye térképen a Kemenesalja felirat Vasvártól Pápoc-Pór-Magasi (Kemenesmagasi) vonalig terjed. A Kemeneshát felirat hiányzik, hiszen el sem férhet a Kemenesalja felirattól! Ugyanakkor a Kemeneshát létezéséről a térképen kívül a szövegek sem tesznek említést, a szójegyzékben sem szerepel! Ez sem véletlen, mert a Kemenes tetején a gyenge talajok és az ivóvíz hiánya miatt egyetlen település sem található! Államigazgatási, gazdasági értelemben jelentősége csak a Kemenesaljának volt, így nevezték Vas vármegye Rábán túli területeit egészen az Őrségig!

Az alábbi és megjelenő – nagy Vas megye – térképre kattintva változtatható a méret (böngészőfüggő lehet).

A Kemenesalja a „Magyarországi kerékpárutak” térképen nincs feltüntetve, a tervezett kerékpárutak a Rába vonaláig láthatók az északnyugati oldalon!

A „Vas megye” 1. számú kiadás 1:150.000-es méretarányú reklámtérképet, a Magyar Térképház kiadványát (készült az állami alapadatok felhasználásával) – ami sok helyen kifüggesztve látható irodákban, magánlakásokban – nézegetve ismét kissé eltérő, de a Világatlaszéhoz hasonlító elhelyezésű feliratok láthatók. Kemeneshát: Felsőmarác – Nagysimonyi. Kemenesalja: Győrvár – Ság-dél.

„Magyarország Autóatlasza” (1:360 000 Cartographia Kft Budapest 1998.) a Kemeneshát feliratot a katonai térkép szerint jelzi (Vasvár – Sárvár-Hegyközség), a Kemenesalja felirat hiányzik! Az autós hiába keresi a Kemenesalját, azt sehol sem találja. A „Kisalföld” felirat a Pápoc feletti Rába-völgyön látható, levonható következtetés: a Kemenesalja a Kis-alföld olyan része, amelyet feliratozni sem fontos!

„Euro-Országtérkép Magyarország” Officine Nova kiadványa (hajtogatós autóstérkép) más képet ábrázol. Kemeneshát területe: Nagymákfa, Vasvár, Oszkó, Szemenye. Kemenesalja: Boba, Egyházashetye, Kissomlyó, Duka, Kemenespálfa, Jánosháza, Keléd településeken kívül Veszprém megyei és Zala megyei közös határterületek kis része is ide tartoznak!