A települések birtokhatárai barnával

Munkám során a helyi vezetőknek néhányszor említést tettem a katonai térképeken található Kemenesalja területéről, aztán hagytam magam egy kézlegyintéssel elhallgattatni. Földrajzi illetve politikai szempontok alapján nem azonos ez a tájegység, vagy egy kicsit csúsztatni lehet még a térképeken is?

A katonai térképészetbe vetett bizalmam, és a leírtak alapján nem lehet kétséges, hogy én a katonai térképnek megfelelően értelmezem a Kemenesalja területét. Így azonban a celldömölki „Kemenesaljai Művelődési Központ” nem a Kemenesalján van, hanem a Kis-alföldön.

Érdemes lenne megtudni, hogy az említett területeken, mely településen hányan vélik magukat kemenesaljai lakosnak Kemenesszentpétertől Győrvárig, a Rábától Bérbaltavárig. Melyik település krónikájában található, hogy a Kemenesalján fekszik?

A „Vas Népe” napilap is sokszor emlegeti Celldömölköt Kemenesalja fővárosának, és annak kemenesaljai futballcsapatát. A Kemenesalja fővárosa elnevezés politikai szempontból igaz, a mai önkormányzati rendszerben azonban hízelgő, gazdaságilag találó!

Az igazi kemenesaljai futballisták azonban a Celldömölktől északra és nyugatra levő falvakban rúgják a labdát. A vönöcki futballcsapat neve jogosan lehet „Kemenesalja” és mellé ugyanez a jelző már felesleges. A celldömölki futballcsapatot talán más jelző (közhely) illetné meg. Lehet, hogy most már nem csak én, hanem e sorok olvasója is így gondolja?

Egy érdekesség ráadásként: a „Révai Nagy Lexikona” adatai azt mutatják, hogy a környékbeli falvak lakója 1900 körül közel kétszer annyi volt, mint ma.

Vegye elő az olvasó is az otthoni könyvespolcon lévő a térképeit, ami Vas megye részleteit is tartalmazza! Keresse meg rajta a Kemenesalját, és tegye fel a kérdést: hogy is van ez? Kísérelje meg választ adni e kérdésre!

Vajon más tájegységünk is ilyen változatos helyeken szerepel a térképeken? Nem akarom elhinni, hogy igen. Akkor miért vannak a térképek!?

Egy érdekesség: Vasváron is „Hegyháti Napok”-at tartanak, és a Vasi Hegyhát feliratot Körmend és Szentgotthárd között találtam meg néhány térképen! Ehhez egy érdekes adalék „Autóatlasz Magyarország”, Hegyhát felirat hiányzik, Kemeneshát Őriszentpétertől látható az északkeleti megyehatárig.

Gépkocsival járva az országot fájó szívvel gondolok Celldömölkre, a városkörnyék falvaira, szülőföldemre, ha pl. Sárváron, Pápán látott fejlesztéseket, fejlődést látom! Nálunk csak olajtároló épült állami beruházásként a rendszerváltozás óta, a városnak kevés haszna van belőle, és felmérhetetlen nagy veszélyt rejt a városhoz közeli üzemelése: „áldjon, vagy verjen sors keze”. Hosszú vajúdás után talán „fürdőcske” is épül.

Meglepődve hallgatom a TV-ben a Sárvárral és Pápával kapcsolatos közeli fejlesztési terveket: elkerülő útvonalak, város belső rendezése, stb., látom építésüket is.

Egy megyei rendezvény fogadásán hangzott el egy sárvári vezető szájából, hogy „Celldömölktől csak a Ság hegyet irigylem”. Számon kiszaladt a mondat: „Már azt is?” Talán nem kellett volna szólni, de akkor megkönnyebbültem.

A Celldömölki Önkormányzat testületi üléseit hallgatva (2002-es választásokig) lehangolóak a város lehetőségei: fürdő, ipari park és egyéb ügyekben. Celldömölk hátránya nem csökken, hanem várossá  avatása  óta  mindig  fokozódik.  Tudomásul

kell venni azt is, hogy Celldömölk környékén ezért kevés ma már a dolgozni akaró és tudó munkaerő, ezek nagy része is a közeli városokba jár dolgozni!

Egy új kemenesaljai gazdasági társaság megalakulásáról írt az egyik reklámkiadvány, amelyben azt olvastam, hogy a Kemenesalja területe 98 km². Íme a bizonyság arra, amit az elején a VSZ-ben olvastam: „... Kemenesalja földrajzilag pontosan körülhatárolt, külön tájegység...”. Csakhogy ennek minden ellentmond! Vajon az urak ceruzája most hol szántotta a határt? Leginkább az izgat, milyen településeket hagytak határon kívül! Még a tervekből is kimaradni a településeknek semmi jót nem ígér!

Legyünk optimisták előbb-utóbb megtudjuk hol a Kemenesalja; egyszer majd számottevő fejlesztés is történik, ha magyar nem, majd a nyugati szomszédaink által.

Ha nem veszem figyelembe a falvakban egyre nagyobb számban letelepülő külföldieket, addig még marad hazánk egyik legmagyarabb és legszebb vidéke a mi Kemenesaljánk.

Egyszer talán szebb szelek járnak e területen...

Celldömölk, 2003. november 28.

Írta: Mesterházi Sándor nyá. pv. alezredes
Celldömölk