További szempontja lehet a határvonal meghúzásának az e dombhát lábainál fakadó – a térképen jól látható, régen kenderáztatóként is használt – források sora, illetve a községek temetői, amelyek általában a községek magasabb területein, a Kemenes lejtőin helyezkednek el. Gyermekkori tanulmányaimból (úgy tudom), Vönöck neve, az ivóvíz szó ősi szláv megfelelőjéből ered (ma ettől eltérő magyarázat is létezik).

Ha földtanilag kívánja valaki elkülöníteni, csak a hordalékos (kavics, homok, vörösföld) felépítésű területet kell képzeletben körülrajzolni, az eredmény az előző: északon a Lánka-patak (Rába árterülete) szintjénél magasabb terület, délen a kavicsos, homokos talajok megszűnése. Ahol nincs kavics a felszínen vagy a mélyben, az nem lehet Kemenes(alja).

A Kemenes tetejének, a Cser-nek – neve a cserfából származhat – a földtani felépítése különleges hasznosításokra adott lehetőséget: az ostffyasszonyfai Pannónia Ring, a Kenyeri–Pápoc közelében lévő katonai tábori (betonkifutó nélküli) repülőtér, amely az év nagy részében megfelelő még a legmodernebb katonai repülőgépek fogadására is.

A Vönöcki Általános Iskola diákjaként az 1950-es évek elején, egy kirándulás alkalmával a szovjet földtoló gépekre is felülhettünk, amelyek a reptér talaját egyengették. Akkor a környékbeli erdők még tele voltak 1944-45-ben lelőtt repülőgépek roncsaival. Később a Pápai Reptérhez tartozott, ma nem tudni ki a birtokosa, és mire kívánja használni. Nem lehetne a Ring és a reptér közös használatával e területen fejlesztéseket elindítani?

E terület alig művelhető, még legeltetésre is csak időszakosan használható földjei további – nem mezőgazdasági – hasznosításra kínálnak lehetőséget. Pl.: itt lehetne olcsón autópályát vagy autóutat építeni Pápoc – Kám (Bécs, Pozsony – Zágráb, Maribor) irányban, ami elkerülhetné a településeket, könnyű lenne útalapot készíteni, kevés híddal, csomóponttal, nem érintene értékes mezőgazdasági területeket. Közelebb hozná a világot e területhez, a Nyugat-Magyarországi Régió három megyéjén (Győr–Vas–Zala) egyenesen átvezetne!

Megjegyezném, hogy Ausztriában rendkívüli terhelést jelent az utakon az észak-dél irányú közlekedés, államilag tesznek kísérleteket a további növekedés megakadályozására; nálunk minden út Budapestre megy, ma még elviselhető, de egyszer majd ezt a forgalmat is el kell terelni valamerre. Az észak-déli vasúti forgalom zöme is Mosonmagyaróvár – Szombathely – és további déli szárnyakon bonyolódik le.

Egy új régió kialakítása csak akkor lenne előnyös Celldömölk városkörnyékének, ha a régió Győr–Vas–Veszprém megyéket egyesítené. A 2005 után tervezett régióbeosztásban – a Győr–Szombathely–Zalaegerszeg tengelyen – Celldömölk és Kemenesalja helyzete nem lesz kedvezőbb, mint az elmúlt évszázadokban. Mindkét variációban ajánlható lehetne Celldömölk régióközpontnak az elhelyezkedése alapján.

Ha a fenti állítások alapján határozzuk meg a Kemenesalját, Celldömölk nem a Kemenesalján van, hanem a Kis-alföld Marcal-medencéjében Pápával, Szergénnyel, Kemenesszentmártonnal és Intaházával együtt. A Kemenesalja tőlem eltérő értelmezését indokolnák a Kemenesszentmárton, Kemeneskápolna, Kemenespálfa nevei. Valószínű, hogy ezek az „ősi” tájegységen keresendő településként kaphatták nevüket, mint rábántúli vasi települések, megkülönböztetve őket a hasonló nevű településektől.

Ezek a települések a Ság heggyel együtt mind a Kis-alföldön vannak! Az „alsómező”-ről a kemenesaljai falvakban lakók nem is gondolják, hogy az a Kis-alföld része!

Variációk egy témára címet is adhattam volna írásomnak! Mindez fel sem tűnik csak egy térképet nézegetve, a régi olvasmányainkból sem pontosan idézünk fel részleteket!

2000. szeptember végén egy Auchan bevásárló központ polcáról leemeltem az újnak látszó „Magyarország Atlasza” Cartorgraphia kiadványt. Fellapoztam a területet ábrázoló oldalakat, vajon mit találok. A domborzatot és településeket ábrázoló lapokon a Kemeneshát Vasvártól kezdődően a Rába jobb partján található dombvonulat, a Kemenesalja a Marcal vasi oldala, a Cinca, a Kódó és a Csikászó patakok környéke.

Egy külön lap foglalkozik hazánk tájegységeivel és azok felosztásával.

A Kemeneshát két részből áll:
Felső-Kemeneshát Sárvárig,
Alsó-Kemeneshát Sárvártól Kemenesszentpéterig.
Ez teljesen új volt nekem! Az ősidők óta nevezetes Kemenesalját, mint tájegység alkotóelemét nem találtam, még a Marcal-medencében sem! E térkép azt sugallja, hogy a Pápai-medencében – a Kis-alföld egyik részében – található a Ság, Celldömölkkel és környékével a Bakonyaljáig.